A fogak bonyolult folyamat révén fejlődnek ki, amelynek során a lágyrész kötőszövetekkel, idegekkel és erekkel három különböző típusú keményszövettel kötődik egy funkcionális testrészhez. Ennek a folyamatnak a magyarázó modelljeként a tudósok gyakran az egér metszőfogát használják, amely folyamatosan növekszik és az állat egész életében megújul.
Annak ellenére, hogy az egér metszőfogát gyakran fejlődési összefüggésekben tanulmányozták, sok alapvető kérdés maradt megválaszolandó a különféle fogsejtekkel, őssejtekkel, azok differenciálódásával és sejtdinamikájával kapcsolatban.
Egysejtű RNS-szekvenálási módszer és genetikai nyomon követés révén a Karolinska Institutet, az ausztriai Bécsi Orvostudományi Egyetem és az amerikai Harvard Egyetem kutatói most azonosították és jellemezték az egérfogak, valamint a fiatal növekvő és felnőtt emberi fogak összes sejtpopulációját .
"Az őssejtektől a teljesen differenciált felnőtt sejtekig meg tudtuk fejteni az odontoblasztok differenciálódási útvonalait, amelyek a dentint - a péphez legközelebb eső kemény szövetet - és az ameloblasztokat eredményezik, amelyek a zománcot eredményezik" - állítja a tanulmány utolsó szerző Igor Adameyko a Karolinska Institutet Élettani és Farmakológiai Tanszékén, és társszerző Kaj Fried a Karolinska Institutet Idegtudományi Tanszékén. "Olyan új sejttípusokat és sejtrétegeket is felfedeztünk a fogakban, amelyek szerepet játszhatnak a fogérzékenységben."
Egyes leletek megmagyarázhatják a fogak immunrendszerének bizonyos bonyolult aspektusait, mások pedig új megvilágításba helyezik a fogzománc képződését, amely testünk legnehezebb szövete.
„Reméljük és hisszük, hogy munkánk alapját képezheti a holnapi fogászat új megközelítésének. Pontosabban felgyorsíthatja a regeneratív fogászat gyorsan bővülő területét, a sérült vagy elveszett szövet pótlására szolgáló biológiai terápiát. "
Az eredményeket nyilvánosan hozzáférhetővé tették kereshető, interaktív, felhasználóbarát atlaszok formájában az egér és az emberi fogakról. A kutatók úgy vélik, hogy hasznos erőforrásnak kell lenniük nemcsak a fogbiológusok, hanem a fejlődés és általában a regeneratív biológia iránt érdeklődő kutatók számára is.
————————–
Történet Forrás:
Anyagokat a Karolinska Institutet szolgáltatta. Megjegyzés: A tartalom stílusa és hossza szerint szerkeszthető.
Feladás ideje: 2020. október 12